Öreg mocsár - vén lélek
Időtlen, s végtelen.
Bűzét viszik a szelek,
Földjében kín terem.

Szemében nincsen élet,
Szemében nincsen fény,
Szeméből néz egy vénhedt,
Egy bűzös halott lény.

Vénség árad belőle,
S kortalan rothadás.
Élet elfordult tőle,
S a léte haldoklás.

Fájdalom, s örök élet
Egyé lett ővele
Tagadva minden szépet
Sikít szelleme.

Korhadó, öreg fái,
Mint elesett harcosok;
S szakadt, kopott ruhái -
A mocsári mocsok.

Öreg mocsár - az álom
Csendes és oly üres.
Állóvizében fájdalom
És néma szenvedés.